A babesia canis 1,5-4 µm nagyságú, osztódás előtt amőboid, osztódás után vörösvértestekben élősködő parazita. Ez a leggyakoribb kullancs terjesztette betegség. Tünetei a láz, étvágytalanság, kedvtelenség, vérvizelés. Gyógykezelés nélkül az állat 1 hét alatt...

A foglepedék (plakk) a fogakon elhelyezkedő, erős dörzsöléssel eltávolítható bevonat. 2 fajtája van: íny feletti (supragingivalis) és íny alatti (subgingivalis) lepedék. Az ínygyulladás (gingivitis) okozója is az íny alatti foglepedék. A fogkő (cremor dentium) elmeszesedett foglepedék, mely a foglepedékben lévő...

A giliszták a kutyák leggyakoribb élősködői. 2 csoportjuk van: a laposférgek (galandférgek, mételyek) és a hengeresférgek (orsóféreg, kampósféreg, ostorféreg). Legtöbbször az orsóféreg fordul elő a kutyákban és legfőképpen a kölykökben (az idősebbek már immunisak rá). 8-12cm...

A hátsó testfél bénulását a csigolyák porckorong-sérve okozza. Kistestű kutyáknál fordul elő, az oka lehet, hogy a törpe-gén, amely a rövid lábakért felelős, nem csak megszünteti a csontok hosszanti növekedését, hanem elősegíti a csigolyák közötti porckorongokban a mészsók...

A betegség kórokozói a leptospirák (Leptospira canicola és a Leptospira icterohaemorrhagiae), amelyek hosszú, vékony, csavart fonal alakú mikróbák. Leggyakrabban vadon élő rágcsálók veséjében fordulnak elő és a vizelettel kerülnek a külvilágra, ahol megfertőzik a háziállatokat (de az embert is). Ritka...

A veszettségnek elsősorban közegészségügyi jelentősége van. A kórokozó vírus emberek halálos megbetegedését okozza. A fertőzés leggyakoribb forrása a veszett állat harapása. A kutyák veszettségének a klinikuma nagyon változatos. A lappangási idő néhány hét, de van, hogy csak...

Olyan idegrendszeri bántalom, amely jellegzetes, ismétlődő görcsrohamokban, esetleg eszméletvesztésben nyilvánul meg. Valószínűleg a genetikai eredet miatt alakul ki ez a betegség. Kiváltó hatás lehet a stressz, a félelem, a kifáradás, erős fény vagy hanghatás, időjárás változás, de alvás...

Keresés