Vadászkutya.

Igen régi fajta. Az angol pointer vérével sikerült megjavítani az alakot, a szem pigmentációját, és emellett mégis megőrizte ősei hagyományos képes­ségeit.
Szívós és könnyen idomítható. Vadászképességei minden vadra, minden területen alkal­massá teszik. Hosszú galoppra alkotott fajta, nehezen fárad ki. Intelligens, barátságos, megbízható.
Feje száraz, enyhén boltozott széles fejtetővel. Nincs kiálló nyakszirtje, minta pointer­nek. A stop gyenge, az orrhát kissé domború, és nemesen formált kosorrba megy át. Füle lógó, magasan és szélesen tűzött, alul lekerekített. Szeme kissé ovális és sötét, mint az orra. Nyaka erős, arányosan hosszú, lebernyeg ne legyen rajta. Háta rövid, fara hátra lejt. Farkát harmadára kurtítják; vízszintesen hordja. A lapocka ferde, az elülső lábközép meredek, de sohasem egyenes, a comb széles, erős és jól izmolt. Mell­kasa mély, tágas, de nem túl dongás, a hasa kissé felhúzott.

Szőrzete rövid, durva tapintatú, a testhez simuló, a farok alsó vonalán sem hosszabb és puhább. Színe lehet fénylő gesztenye vagy sötétebb barna, pettyezett, lehet fehér alapon gesztenyeszínű foltokkal. Minél kevesebb a folt, annál jobb. A fekete vagy fehér-feketetarka a pointerkeresztezés eredménye. Jelenleg az erősebb testű a kívánt, de keresik a könnyű példányokat is, ha szépek és egyben a vadászkövetelményeknek minden vonatkozásban megfelelnek.